Arkadi kolostor
A kolostor Rethimnotól 25 km-re a hegyek között 500 méterrel a tenger szintje felett található. Rethimnoból rendszeres buszjárat (KTEL) indul, naponta többször, a kolostorba a belépőjegy 3 euro/fő. Mi személy szerint több alkalommal látogattuk meg, legutoljára akkor, amikor egy közös ismerős egy hetet nálunk töltött. Viszont a legelső és legemlékezetesebb az volt, amikor 2019 márciusában a görög Africa Twin klub tavaszi háromnapos rendezvénye keretében itt jártunk. Ekkor léptünk először a szigetre, azzal a szándékkal, hogy itt is maradunk. Hátrahagyva eddigi életünket, kilépve a komfortzónánkból, itt próbálunk szerencsét.
A kolostor története I.rész:
Arkadi egy keleti ortodox kolostor, mely az írásos emlékék szerint a XVI. században jelentős szerepet vállalt a tudomány, művészet, és a kézirat másolás terén itt Krétán, bár a kéziratok nagy része megsemmisült az 1866-os forradalom alatt. Az 1645-ös oszmán hódítás térnyerése Krétán, azt eredményezte, hogy ’48-ban már a szigetet a törökök irányították, Heraklion, Gramvousa, Spinalonga illetve Souda kivételével, mert ezek a helyek maradtak velencei fennhatóság alatt.
Krétán a március 25-e és a november 8-a kiemelt figyelmet kap, ugyanis Arkadi kolostor történelmében eme két nap meghatározó volt. Ilyenkor rengeteg ember keresi fel a szigetet, köztük a szárazföldről is sokan érkeznek. Így tettünk mi is, a fentebb említett motoros csapattal, akiknek a szállása, a mai napig nekünk is otthont adó Rethimno volt. Érdekes volt látni a szeretett várost úgy, hogy nem voltak turisták és a tengerparti vendéglátó helyek is zárva voltak. Az első napon Arkadi kolostor https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=pfbid0bJCg8A3BCpUw5yrSdZGibP3D9gXttay75kNhX11z4VQPcrURGYj7oigSaSFdKU9Ql&id=100063479323532
és Potami Dam víztározót nézte meg a csapat.
https://bazinagymotorozasgorogorszagban.hu/bejegyzesek/
Különleges látványt nyújtott a rengeteg motor a kolostor előtti parkolóban. Azóta, ha ismerősök jönnek, és kérnek ajánlást tőlünk, hogy hova és mit érdemes megnézni, nem hagyjuk ki, az ajánlott célpontok listájáról. Így történt most is, Irén barátnője érkezett egy hétre, amolyan meglepem magam a szülinapomra utazásként.
A kolostor története II. rész:
Az 1866-os krétai felkelés állítólagos egyik oka, hogy Ismail pasa a kolostorok belső viszályájaiba beleszólt. Az itteniek javaslatot tettek arra, hogy a Vének tanácsa felügyelje, iskolákat hozzanak létre, de ezt a püspökök ellenezték. A pasa ezért több személyt jelölt ki a vita eldöntésére, a nem kívánatos tagokat börtönbe záratta. Az ítélet indoklása szerint a vádlottak, a pátriárkánál panaszolták be, emiatt kerültek a rácsok mögé. 1866 tavaszán, több közösségben tartottak közgyűléseket, melynek eredményeként petíciót küldtek a szultánnak és a nagyhatalmak konzuljainak Chaniába. A forradalomi bizottságok tisztviselőit, tartományonként jelölték. Rethimnoé Gabriel Marinakis lett. A pasa ezt megtudva, üzenetet küldött Arkadi kolostorába, hogy oszlassa fel a képviselő a forradalmárokat, ellenkező esetben az oszmán csapatok elfogják a felkelőket. A forradalmárok a törökök megérkezése előtt elmenekültek. A törökök távozásukkor a kolostorban található ikonokat és más értékeket elpusztítva fejezték ki nemtetszésüket. Szeptemberben ismét ultimátumot küldött a pasa, hogy a kolostor esik áldozatul, ha nem oszlatják fel a felkelőket. 1866 november 7-ig a kolostor majdnem ezer embernek adott menedéket. Mustafa pasa serege Apokoronasnál állomásozott, de a hír hallatán, hogy Arkadi kolostor nem hajlandó megadni magát, a seregeinek a kolostor elpusztítását adta parancsba. Hadserege Episkopiban megállt, amit kifosztottak, innen újabb ultimátumot küldött a felkelőknek. Az oszmán csapatok november 7-ről 8-ra virradóra értek a kolostorhoz. A támadást a 15000 fős sereg megindította. A csata egész nap zajlott, de nem tudtak behatolni a kolostorba. Éjszakára abbamaradt az attak, de november 9-én, ezúttal este, újból elindult a harc a kolostor lerombolásáért. Ekkor már nem bírta a nagy bejárati kapu, a törökök ágyútüzét, így az oszmánok bejutottak az épületekbe. És itt jön a sokak által ismert kis részlet, amikor a törökök eljutottak a lőszerraktárig, a bent tartózkodók úgy döntöttek, hogy felgyújtják a lőporos hordókat, feláldozva magukat, minthogy fogolyként éljenek. „E kriptában meggyújtott láng egész Krétát megvilágította, Isten tüze volt, olyan tűzáldozat, amelyben a krétaiak a szabadságért haltak meg.” 114 embert elfogtak a törökök, akik Rethimnoban raboskodtak. A nehéz fogvatartási körülmények miatt, nemzetközi nyomással kényszerítették Mustafa pasát, az alapvető higiéniás feltételek betartására. Az itt raboskodók egy év elteltével kiszabadultak. Az ostromnak nemzetközi híre ment, a világ számos görög kultúra iránt elkötelezett híve, Kréta mellett állt ki. Gustave Glourens a francia College de France tanára bevonult katonának, 1866 végére ért Krétára, három francia, egy-egy angol, olasz, amerikai és magyar társával alkotva egy csapatot. Giuseppe Garibaldi levélben méltatta a Krétaiak függetlenségre törekvő vágyait. Victor Hugo levelei, melyek megjelentek több akkori újságban, heves reakciókat váltottak ki a világ minden táján, bátorítva, támogatva a krétaiak függetlenedési törekvéseit.
