Egy szösszenet eszembe jutott, az előző írással kapcsolatban. Egy ledolgozott nap után, délután 3 órakor indultunk. Az előzményekhez tartozik, hogy kérdeztük a megbízót, a legrövidebb vagy a leggyorsabb úton menjünk. A választ kitalálhatjátok, a leggyorsabbra esett. Igen ám, de ez az út Szerbián keresztül vezetett. Ezt közöltem is a megbízóval, aki hevesen kezdte magyarázni, hogy nem hagyhatja el az únió területét a csomag. Így esett a választás erre az útra. Végig jó minőségű 2×1 sávos út megy Calafatig. Majd Bulgáriában a főváros a cél, elötte azonban meg kell küzdenünk egy jókora heggyel. Végig aránylag jó minőségű út, és viszonylag gyér forgalommal, Montána felé igyekszünk. Érdekesen vezetik a km-eket, egyik táblán 95 km, majd pár km megtétele után meglepődve látjuk, még 97 km. Na mindegy is, úgyis akkor érkezünk meg, ha odaérünk. Fent a hegyen igen ramaty állapotban volt az út, kb. fél méterenként egy 10 cm mély kráter. Kicsit hátráltatva vagyunk. Végül is 10 percel a megadott idő előtt odaértünk.Tavaly amikor mentünk valamelyest már jobb állapotban volt az út, október elején amikor meg hazafelé jöttünk, meglepődve tapasztaltuk, hogy új burkolatot kapott. Igazi motoros út lett, jó aszfalt, sok kanyarral és nagyrészt a fák árnyékában. Érdekes látvány volt a télre készülő természet, a bágyadtan, de még erősen tűzö nap. Sokan mondják, hogy a Szerbia Makedónia útvonal jobb. Biztosan igazuk van, mi még nem próbáltuk. Egyszer talán….Most már tudjátok, hogy miért esett erre az útra a választásunk. Az akkori útvonal:Budapest, Temesvár, Lugoj, Szörényvár, Calafat, Vidin, Montána, Szófia

%d bloggers like this: