Rethimno

A Fortezza az egész város látképét meghatározó építmény, története során sokszor és sok mindenki érdekeit szolgálta. Kevés ideig a Velenceiek, századokon át pedig az oszmán birodalom stratégiai pontja volt. Az írásos emlékek szerint, amiből nem túl sok van, kiderült, hogy az erődöt 1573-ban kezdték építeni. Mindezt azért, mert a török kalózok kifosztották és felgyújtották a várost.

Ibrahim szultán mecsete, melyben most fotókiállítás látható

Azokban az időkben 5000 főre becsülték a város lakosságát. Az építkezést 1590-re fejezték be. Majd a török megszállás előtt az erőd hosszú ideig állta az ostromot, ami nagy szó, hiszen mint kiderült voltak hiányosságai. Ezek között szerepelt a vizes árok hiánya, illetve a falak tetejének befejezetlensége, aminek köszönhetően létrával könnyedén elérhető és védtelen volt. Végül a törököknek sikerült 1646-ban elfoglalni az erődöt. Első teendőik között megjavították a megrongálódott fortezzát, saját helyőrséget alakítottak ki, valamint a templomot mecsetté alakították.

A 20. században börtönként is szolgált, majd az 1990-es évektől lebontották a benne található lakóházakat, és a Kultúrális és Sportminisztérium felügyelete alá került, ami nagyszabású felújítást eredményezett. Ma kultúrális eseményeknek ad otthont a létesítmény.

Tavalyi ittlétünk alatt a repertoárban szerepelt a Mamma Mia musical is. Sajnos későn kapcsoltunk, illetve vettük észre a plakátokat, így hiába minden próbálkozásunk, a jegyeket mind egy szálig eladták.

Nyaralásaink alatt, rengeteget sétáltunk/unk a Velenceiek által a 13. században épített óvárosi részen, ahol rengeteg étterem, palacsintázó és fagyizó várja az itt pihenőket. Nem beszélve a temérdek apró souvenir boltocskáról.

Itt található a Rimondi-kút, mely az akkori kormányzó nevét viseli. Rimondi úr a vízhiány orvoslására építtette a kutakat. A három korintoszi oszlop között kapott helyet szintén három oroszlánfej, melyek szájából csordogál a víz. Felettük pedig felirat tanuskodik a nagylelkűség (liberalitatis), és forrás (fontes) szavakkal.

Itt látható még a négyszögletes épület, melyet Loggianak hívnak. Érdekessége, hogy tervezője Michel Sanmicheli úgy tervezte, hogy ne legyen teteje. Ennek is biztos oka volt, hiszen ez az épület volt a kereskedők találkozóhelye, portékáik értékesítésére. Később befedték, sőt a török megszállás alatt mecsetként is funkcionált.

Az óvárosban található Kara Musza pasa mecsete, mely 1646-ban épült, és a sikeres ostromlóról nevezték el. Állítólag ide is van eltemetve.

1821. Március 25.-én (Nemzeti ünnep) felkelés tört ki. 1821-28 között polgárháború volt Görögországban, aminek a fő célja a török megszállás, és uralom megdöntése volt.

Ezidőtájt “divatos” volt európában a polgárháború. Így sok neves ember is részt vett a görögök oldalán, a legismertebb Lord Byron költő volt.

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: