Spinalonga

Spinalonga egy kis sziget Agios Nikolaosz után. A történetete, hát hogy is mondjam finoman, nem szívderítő. Mégis leírom, hátha az utókor már felvilágosultabb lesz. Van egy regény a címe: A sziget (Viktória Hislop) a történet Spinalonga szigetén (a leprások szigete) és a vele szemben elterülő falucskában Plakán és Eloundán játszódik. Spinalonga a leprások szigete volt. A plakai tanárnő a főszereplő akinél diagnosztizálják a kórt, és az Ő férje aki világ életében a szigetre vitt ilyen-olyan árut. A sors fintora, hogy látótávolságban él a szigettől, és kénytelen minden nap szembesülni azzal a ténnyel, hogy szeretett feleségének karnyújtásnyira tőle kell leélnie hátralévő életét. 1930-as évektől vittek ide betegeket az ország minden részéről, még a fővárosból (Athén) is. A szigeten saját kis “városállamot” alakítottak ki az ott élők, akik között a fiatal gyerekektől az élemedett korúig minden generáció képviseltette magát.Majd amikor a betegség ellenszerét felfedezték 1957-től elhagyták a szigetet. Az orvos aki a szigeten élő betegeket gondozta, igen lelkiismeretes volt, ezért sikerült sok embert visszaadnia a családjának.(Sajnos a harmadik világban a mai napig szedi áldozatait a betegség, holott kb.23 fontból és fél évnyi időráfordítással gyógyítható)
Az első képen szereplő alagúton érkeztek a betegek. Aki elolvassa a történetet, bizonyosan megérti miért ez az első.

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: