Megérkezés

Sajnos a plusz nap elszaladt. Pedig isten bizony nem csináltunk semmit. Ezt most szó szerint kell érteni. Egész nap élveztük az őszi nap sugarait, no és persze fürödtünk sokat. A víz olyan selymes mintha, Krétán a déli oldalon lubickolnánk. Megbeszéltük, hogy reggel korán indulunk, mert a következő éjszakát Turnu Severinben (Szörényvár) töltjük. Reggel fél nyolckor

Tamás és Kréta

Este 20:40-kor indult a komp Rodoszról Krétára, Sitiába. A mostani hajó kisebb volt, mint az előző, ezáltal lassabban is ment és kicsit himbálózott is. Nem volt túl sok utas, így válogatni lehetett az ülőhelyek között. Olyan helyet tálaltam, ahol aludni is lehetett, igaz csak a szőnyegpadlón. Éjfél körül lefeküdtem, a táskáimat félig átkarolva. Először csak

Tamás Rodoszon

Éjszaka egész jól tudtam aludni a két összetolt fotelon. Nem volt kifejezetten kényelmes, de ki lehetett bírni. Éjjel kikötöttünk Szantorinin, reggel pedig Kos szigetén. A kikötőhöz közeledve olyan hangerővel szólalt meg a hangosbemondó, hogy nem volt ember, aki ne ébredt volna fel rá. Délelőtt 11 körül értünk Rodosz kikötőjébe. Kerestem valami reggelit, majd irány a

Tamás a vendégünk

Az egész egy nem túl nagy Balkán túrának indult. Mert hogy már voltam ott egyszer és nagyon tetszett. Horvátország, Montenegró, Bosznia-Hercegovina. El is kezdtem tervezni az útvonalat, és ahogy az lenni szokott, egyre több látnivalót próbáltam belezsúfolni a 7-10 naposra tervezett útba. Aztán ahogy bújtam a térképet, egyre közelebb került Görögország. A nagy kedvenc, ahol

A Chalkidiki félsziget

Látjátok, hogy araszolunk Magyarország felé, ennek egyszerű a magyarázata. A Krétán töltött fél év és 10000 km feletti megtett út, valamint az elkészített 12000 fotóból készítünk egy könyvet, amiben szeretnénk megosztani mindenkivel túráinkat. DVD melléklettel, hogy minél több fotót láthasson az, akit érdekel. Motorosoknak és nem motorosoknak, aki készül Krétára és aki már volt Krétán,

Irány Athén

Mi lelépünk egy óra táján, mert a szombaton látott helyszínekre szeretnénk még egyszer ellátogatni. Elköszönünk, de mivel estére van egy meghívásunk két éjszakára Napflioba, tudjuk nem hosszú időre búcsúzunk barátainktól. A félsziget látványa annyira rabul ejt mindkettőnket, hogy a szombaton látottak ellenére ismét csak ámulunk. Szinte minden kőnél megállunk “csak egy fotó erejéig”. Egyik barátunk

Évadzáró buli

Minden év szeptemberében, annak is a végén tartja az Africa Twin Club Hellas az évzáró buliját. A motorokat nem teszik le, csak olyan képletes évzárók ezek a találkozók. (Tudjátok mint otthon, “a szezon utolsó gurulása”, majd vígan motoroznak tovább.) Az idei találkozó a peloponézoszon azon belül Vathiban van. Nagy gondolkodás előzte meg az indulásunkat. Két

Lassithi fennsík

Az előző napok korán keléseit most hanyagoltuk. Mivel nem túl nagy távot terveztünk a mai napra, úgy gondoltuk ráérünk az indulással. Az útvonal egy része megegyezik az előző napival. Átértünk a nyugati oldalra, de most Agiosz Nikolaosz felé kanyarodtunk. Már ahogy irányba álltunk, a távolban látszott a város. Maga a település nagyon hangulatos, a kis

Vai 2

Benne jártunk a délutánban, de nem nagyon akaródzott elindulni. Kellemes hely Vai, van valami bája ami megfogott, a sok turista ellenére. Az autós parkolóra kitették a megtelt táblát. Ahogy távolodtunk, az út mentén még legalább egy km-en kersztül parkoló autók látványa fogadott. Lassan tova araszoltunk a holdbéli tájon. A kereszteződésben Zakrosz felé kanyarodtunk. Úgy néztük,

Vai

Az esti medencés fürdésnél megbeszéltük, hogy másnap reggel korán, (nem görögösen korán) indulunk, hogy mindent ami tetszik útközben, ne lóhalálában, kutyafuttában lássunk. Ismét elmotoroztunk a HA szurdok mellett. Mit ne mondjak a reggeli napfelkelte pazar látványt nyújtott. A hasadékból élesen sütött a nap, a táj még alvó részleteit megvilágítva.Átértünk az északi oldalra, hozzáteszem itt a

%d blogger ezt szereti: