De ha már kész van motorozzunk egy kicsit. Haniaból nyugat felé a parton, mert a szervízben hamar végeztek és ismét jó idő van, irány Balos. Aki járt Krétán az tudja miről beszélek, aki nem járt még, na ők figyeljenek. Tehát a szervízből nyugat felé vesszük az irányt a parton haladunk, Agia Marina, itt 20 éve
Az esős napok a múlté, így koncentrálhatunk a beköltözés “fáradalmaira”. Kell vennünk pár dolgot, amit a motoron hely szűke miatt nem hoztunk. Az idő és a hely is alkalmas motorozáshoz, így átmegyünk Haniaba, itt van a Jumbo áruház ahol minden megvehető amire szükségünk van. Az út a part mentén halad végig, jó minőségű, és látványos,
Itt maradtunk egyedül, a szálloda még szinte alig üzemel, mit alig üzemel, nem szépítem mi vagyunk egyedül. Kérdésünkre, hogy meddig maradhatunk, kapjuk a választ kb. 2 hétig még nem jön csoport. Hát elkezdődik Krétai életünk. Még mielött elment volna a csapat, összeismerkedtünk Manolival, aki a későbbiekben szállásadók lesz. Ő is az Afrika Twin Club tagja.
Mondanom nem kell este megint eszegetős iszogatós hagyományos görög zenét hallgatós vacsora van. Reggel a kávézóban az arcokat elnézve, nem sok alvás sikeredett. Személy szerint nem is értem, hogy bírják az iramot, megmondom őszintén nekem már az is kihívást jelent, ha este 11 után még ébren vagyok. Na de a mai napra, mivel csak este
Az emberek teljesen más mentalitást képviselnek. A kint töltött fél év alatt, nem találkoztam olyan emberrel, aki ne akart volna megérteni. Talán kettő ilyen eset történt, egy a szigeten, egy pedig a kontinensen, az utolsó pont egy étteremben kaja rendelésnél. A szigeten és a szárazföldön az a tapasztalatunk, hogy kedvesek és meg akarnak érteni. Na
Valamikor március közepén, amikor elindultunk az ismeretlen felé, na jó nem teljesen ismeretlen, vegyes érzelmek kavarogtak bennem. Próbáltam lépésenként lejátszani, mit hogy fogok csinálni, mire mi lesz a válasz. Kicsit görcsöltem. Majd amikor semmi nem úgy alakult, ahogy elterveztem a kis fejemmel, hozzá kell tennem ahogy alakult az sem volt rossz, na megfogadtam, nem tervezgetek
Krétai túráinkon rengeteg fotó készült. Nagy örömmel konstatáltuk, hogy a fotóink nagy sikernek örvendenek, főleg ami tengert ábrázol. Általában hetente két alkalomra próbáltuk elosztani azt a rengeteg látnivalót, amit a mi szemünk is alig volt képes feldolgozni. A könyv megjelenése miatt Magyarországon vagyunk, a rengeteg képet osztályozni kellett. Sokszor nehéz volt egyet-egyet kihagyni, mert az
Sajnos a plusz nap elszaladt. Pedig isten bizony nem csináltunk semmit. Ezt most szó szerint kell érteni. Egész nap élveztük az őszi nap sugarait, no és persze fürödtünk sokat. A víz olyan selymes mintha, Krétán a déli oldalon lubickolnánk. Megbeszéltük, hogy reggel korán indulunk, mert a következő éjszakát Turnu Severinben (Szörényvár) töltjük. Reggel fél nyolckor
Este 20:40-kor indult a komp Rodoszról Krétára, Sitiába. A mostani hajó kisebb volt, mint az előző, ezáltal lassabban is ment és kicsit himbálózott is. Nem volt túl sok utas, így válogatni lehetett az ülőhelyek között. Olyan helyet tálaltam, ahol aludni is lehetett, igaz csak a szőnyegpadlón. Éjfél körül lefeküdtem, a táskáimat félig átkarolva. Először csak
Éjszaka egész jól tudtam aludni a két összetolt fotelon. Nem volt kifejezetten kényelmes, de ki lehetett bírni. Éjjel kikötöttünk Szantorinin, reggel pedig Kos szigetén. A kikötőhöz közeledve olyan hangerővel szólalt meg a hangosbemondó, hogy nem volt ember, aki ne ébredt volna fel rá. Délelőtt 11 körül értünk Rodosz kikötőjébe. Kerestem valami reggelit, majd irány a
Hungarian
Arabic
Chinese (Simplified)
Dutch
English
French
German
Greek
Italian
Portuguese
Russian
Spanish
